A passzívházakról és az ezeknél használt megoldások társasházi alkalmazásáról beszélgettünk Borosné Meleg Andreával, a Boros Passzívház Építő Kft. ügyvezetőjével.
tti: Mit is jelent az, hogy passzívház? Mitől más egy ilyen, mint a hagyományos módon építettek?
B.M.A.: A „passzívház” egy energetikai kategória. A hagyományos épületek átlagos fűtési energiájának a tizedét használhatja csak el fűtésre. Ez azt jelenti, hogy amíg egy mai, új ingatlan évente 150 kWh energiát használ négyzetméterenként fűtésre, addig egy passzívház maximum 15 kWh-t fordíthat ugyanerre. Köznapi nyelvre lefordítva: ez olyan, mintha az autónk 100 km-enkénti fogyasztását a mai átlagos 6-7 literről 6-7 deciliterre kellene korlátozni.
tti: Milyen műszaki megoldásokkal lehet elérni ezt házépítéskor?
B.M.A.: Fontos a tájolás, a hőszigetelések vastagsága, a szerkezetek hőhídmentes kialakítása, a különböző épületszerkezeti elemek összehangolása. Ugyanolyan jó hőszigetelőnek kell lennie az ablaknak, a födémnek, mint a határoló falaknak. Nagyon fontos a légzárás, és hogy akkor szellőztethessünk, amikor nekünk jó, s ne akkor, amikor odakint esetleg 60-80 kilométeres sebességű szél fúj. Ne a szél szelőztessen, hanem mi tudjuk szabályozni a szellőztetést!
tti: Tehát a szellőztetés és a légcsere gépészeti megoldásokkal történik, nem az ablakokon át, mint egy hagyományos házban.
B.M.A.: Igen, egy olyan, szabályozott berendezéssel, amely a benti levegő hőjét visszanyeri. De azért nem kell örökké bezárva tartani az ablakot: tévhit, hogy a passzívház olyan, mint egy zsák: nem lehet ablakot nyitni, nem lehet kimenni a teraszra, nem lehet erkélyt építeni hozzá. Nem. Ezek természetesen mind lehetségesek, de más műszaki megoldásokkal, mint amilyeneket eddig használtunk.
tti: Csak szigeteléssel és a légcsere szabályozott megoldásával takarítanak meg energiát, vagy megújuló energiaforrásokat is felhasználnak?
B.M.A.: A passzívházaknál nagyon fontos a napenergia használata. A már említett tájolás, a benapozás, hogy a napsugárzás minél nagyobb részét használhassuk a fűtésre. Speciális üveget alkalmazunk, amely a Nap hőjének csaknem 60%-át beengedi. Emiatt a nyári időszakban fontos az árnyékolás: passzívházaknál nem szokás klímaberendezést használni, inkább árnyékolással teremtik meg a kellemes hőmérsékletet.
A napsugárzás felhasználása mellett természetesen lehetőség van a megújuló energiák használatára is, sőt arra is, hogy az épület összes energiaigényét (mivel az olyan minimális), szél- és napenergia segítségével elégítsük ki. Ekkor már nem passzívháznak, hanem nullenergiás háznak nevezhetjük az épületet.
tti: A „passzívház” minősítés kizárólag a fűtésienergia-szükségletet határozza meg?
B.M.A.: Elsősorban a fűtésre koncentrál, de azt is megszabja, mennyi lehet a lakás úgynevezett primerenergia mutatója. Ez azt jelzi, hogy mennyi kőolajat − szenet, egyéb elsődleges energiahordozót − égethetnek el ahhoz, hogy a ház fenntartható legyen. Tehát hogy az összes elektromos készülék, a fűtés, a háztartási eszközök is működtethetők legyenek. A passzívház szabvány átlagos lakáshasználatot vesz figyelembe. Tehát nem számol azzal, hogy abban az épületben egy varrodát vagy egy könyvelőirodát működtetnek. Viszont a tervezéshez meg kell adni, hogy hány ember használja majd a házat, hiszen ez is jelentősen befolyásolja az épület energiamérlegét.
tti: Persze mindennek ára van. Mennyivel drágább egy passzívház felépítése, mint egy hasonló méretű és elrendezésű, hagyományos épületé?
B.M.A.: Új építésű házaknál 20-30% a többletköltség, de ettől nem kell megijedni. Családi házaknál nagyon gyakran elhasználják ezt a pénzt – kőburkolatra, olyan homlokzati elemekre, amelyek bár szépek, gyönyörködtetik a szemet, de hasznuk nincs –, ha viszont ügyesen használják az energetikát, tehát olyan szerkezeteket építenek be, amelyeket olcsó fenntartani, a megspórolt energia árából könnyen el lehet készíteni az előbb említetteket – később..
tti: Az építési többletköltség viszont azonnal jelentkezik. Igénybe lehet-e venni valamilyen többlet támogatást a passzívház építéséhez?
B.M.A.: A családi- vagy társasházak esetében, természetes személyek és lakásszövetkezetek számára a
Zöld Beruházási Program nyújt támogatást, akár új épületekről, akár felújításokról van szó.. Ez a program nem kifejezetten a passzívházakhoz ad támogatást, hanem ennél megengedőbb: a passzívházaknál magasabb fűtésienergia-felhasználású „A+” besorolású házak építésére már a támogatás maximumát adja. Ez az „A+” energiaszint kb. három-négyszer akkora fűtési energia igényt enged meg, mint a passzívház sztenderd.
tti: Van Önöknek egy működő passzívházuk. Ez mekkora alapterületű, mennyibe került, és milyen költségekkel működtethető?
B.M.A.: Az alapterülete 200 m2, az építési költsége 300 ezer Ft/m2 volt. A fűtési költségét nem bontottuk külön, ugyanis egyetlen energiahordozót használunk: elektromos áramot. Ez szolgál a konyhában ugyanúgy, mint a fűtéshez – már amikor kell fűteni. A fűtést egy kompakt, hőcserélő és levegős hőszivattyú készülékkel oldottuk meg, amely a melegvízet adja és megoldja az épület légcseréjét is: ezzel a szellőztetés során visszanyerhetjük a távozó levegő hőjét is. Az energiaszámlánk havonta 28 ezer forint éves átlagban. Ebben benne van ennek a nagy háznak a fűtése, világítása, öt ember melegvize – és én nagy háztartást vezetek ám! Minden nap főzés van nálunk!
tti: Ez valóban nem túl magas, hiszen ez ugyanazt fedezi, mint máshol a gázszámla és a villanyszámla együtt. A technológia alkalmas társasházak emelet- vagy tetőtér-ráépítésere is?
B.M.A.: Teljes mértékben. Németországban már nagyon sok helyen alkalmazzák is. Ami akadályt jelenthet, az a műemléki védettség. Ha ez nincs, akkor különösebb plusz költséget nem okoz, ha valaki a passzívház-szabvány szerint akarja felújítani a társasházát.
Volt már nekünk is ilyen beruházásunk és kedvező tapasztalatokat nyertünk vele. Nem a passzívház-szabvány szerint terveztük illetve építettük, hanem a magyar I. osztályú minőségnek megfelelően készültek a szerkezetek. Tehát törekedtünk ott is a légzárásra, a megfelelő hőszigetelésre, anyagminőségre. Vagyis nem építettünk be ugyanolyannak látszó, de rosszabb tulajdonságú anyagokat, hanem az előírásoknak megfelelően dolgoztunk.
(Fotó: Boros Passzívház Kft.)
Nagyon jók a benne lakók tapasztalatai. Most kérdeztem őket a fűtésszámláról: ez egy átlagosnak mondható, 52 m2-es lakásban októbertől márciusig 12 ezer forint volt havonta. Ezen az időszakon kívül rendelkezésre állási díjat kell fizetniük a hőszolgáltatónak, ez 4 ezer forint körül van. Ezeket a lakásokat úgy üzemeltetik, hogy főleg a nappaliban működtetik a radiátorokat, a hálószobákban általában zárva tartják azokat. Az első évben volt olyan lakásunk, amelyet még nem értékesítettünk, rá sem kapcsolódtunk vele a távfűtő hálózatra, de így is 16 °C volt benne a leghidegebb időszakban, januárban. Ennyit jelent a megfelelő kivitelezés. Csak ezt a 4-5 fokos különbséget kell pótolni fűtéssel.
tti: Ez olyan, mintha csak egy kellemes tavaszi időjárásnak megfelelően kellene fűteni a leghidegebb télben is. Így nem csoda az alacsony fűtésszámla. De úgy tudom, ez − meglepő módon − problémát, azaz a lakók közötti feszültséget is okozott valahol.
B.M.A.: 2005-ben egy 33 lakásos társasházra építettünk még 11 új lakást, amelyek ugyanakkora alapterületűek, mint a lentiek. Az új lakásokat 2002-ben terveztük és engedélyeztettük az akkori hőtechnikai előírások szerint. Az alsóbb szinteken anyagi okokból nem történt ablakcsere, nem újították fel a fűtési rendszert sem, viszont elkészült a ház külső hőszigetelése 4 cm-es Austrotherm hőszigetelő rendszerrel.
A régi lakók azt tapasztalták, hogy az újak mindössze a harmadát fizetik fűtésre, mint ők. Ebből lett a bonyodalom. Először azt hitték, hogy mivel más hőmennyiségmérőket építettünk az új lakásokba, mint a náluk felszereltek, azok hibásan mérnek. Azt akarták elérni, hogy az újak is térjenek vissza a hagyományos, 20 évvel korábbi, párologtatós rendszerű mérőkre, amelyek valójában nem is a bevitt hőmennyiséget, hanem inkább a lakás hőmérsékletét mérik.
Az új lakók ebbe nem egyeztek bele, a régiek pedig bírósághoz fordultak, hogy kötelezzék előbbieket, lépjenek vissza. A bepereltek a gépésztervező és a hőszolgáltató nyilatkozatát szerezték be arról, hogy az ő hőmennyiségmérőjük korszerűbb és pontosabb. Így egyeztek meg aztán peren kívül, de már a bírósági szakaszban, hogy marad a korábbi elszámolási rendszer, a régi lakók nem kérik ennek a megváltoztatását.
tti: Félreértések elkerülése végett: a régi lakóknak nem nőtt meg a fizetnivalójuk, sőt csökkent, a jobb szigetelés következtében.
B.M.A.: Nem nőtt, csak egyszerűen szúrta a szemüket, hogy az újaknak kevesebbet kell fizetniük.
tti: A problémát részben talán az okozta, hogy távfűtésről nem lehetett leválni.
B.M.A.: Akkoriban ezt csak úgy és akkor engedték volna, ha kizárólag megújuló energiaforrások látják el az épületet a továbbiakban. Ezt viszont a régi lakásokban – azok hőigénye mellett – nem tudtuk volna megoldani.
tti: Készül-e jelenleg hasonló beruházásuk?
B.M.A.: Azóta nem volt hasonló megkeresésünk, de most, a Zöld Beruházási Rendszerrel változhat a dolog: állami támogatást lehet kérni az ilyen beruházásokhoz is. A társasházaknál sajnos nagyon nehéz ezt megoldani. Több tulajdonos, köztük esetleg még az önkormányzat is, különböző anyagi helyzetek − mindez nagyon megnehezíti az emeletráépítések-tetőtérbeépítések helyzetét.
Ugyanakkor a jelenlegi támogatási rendszer és a kedvező lakáshasználói tapasztalatok mellett a homlokzat esztétikus megújulásának lehetősége is ösztönözheti ezeket az értéknövelő beruházásokat.
